A látszólagos sűrűség az anyag tömegének és látszólagos térfogatának arányára utal. A látszólagos mennyiség a tényleges hangerő és a zárt pórusmennyiség. Arra utal, hogy az anyag által elfoglalt tér aránya egy külső erő és az anyag tömegének hatására, általában kilogrammonként, köbméterenként (kg/m³) kifejezve. Ez tükrözi az anyag porozitását, keménységét, rugalmasságát és egyéb tulajdonságait. Rendszeres formájú anyagok esetén a térfogat közvetlenül mérhető; A szabálytalan formájú anyagok esetében a pórusokat viasz tömítéssel lezárhatják, majd a térfogatot vízelvezetéssel lehet mérni. A látszólagos sűrűséget általában az anyag természetes állapotában mérik, vagyis a száraz állapotot hosszú ideig a levegőben tárolják. A habosított gumi és műanyag szigetelő anyagok esetében a zárt sejtbuborékok és a műanyag alkatrészek aránya változik, és a sűrűségtartomány a legalacsonyabb hővezető képességgel rendelkezik.
A magas porozitás hatékonyan szigetelhet; De a túl alacsony sűrűség könnyen deformációhoz és repedéshez vezethet. Ugyanakkor a kompressziós szilárdság növekszik a sűrűség növekedésével, biztosítva az anyag hosszú távú stabilitását. A hővezető képesség szempontjából minél kisebb a sűrűség, annál alacsonyabb a hővezető képesség és annál jobb a termikus szigetelés; De ha a sűrűség túl magas, akkor a belső hőátadás növekszik, és a termikus szigetelési hatás csökken. Ezért a termikus szigetelő anyagok kiválasztásakor átfogóan mérlegelni kell a látszólagos sűrűségüket annak biztosítása érdekében, hogy a különféle tulajdonságok kiegyensúlyozzák a különböző felhasználási forgatókönyvek igényeinek kielégítését.
Az ömlesztett sűrűség magának az anyag sűrűségére utal, azaz a tárgy által elfoglalt tér arányának a tömegéhez. A hőszigetelő anyagokban ez általában a belső pórus levegő és a tényleges tömegmennyiség arányára vonatkozik, kb. Kb. A látszólagos sűrűséghez hasonlóan az ömlesztett sűrűség is az egyik fontos paraméter a termikus szigetelő anyagok teljesítményének értékeléséhez, amelyek általában tükrözhetik az anyag súlyát, vízelnyelését, hőszigetelését és egyéb jellemzőit.
Ezért, bár mind a látszólagos sűrűség, mind az ömlesztett sűrűség tükrözi a termikus szigetelő anyagok sűrűségét és porozitását, ezeknek nyilvánvaló különbségei vannak:
1. Különböző jelentések
A termikus szigetelő anyagok látszólagos sűrűsége elsősorban az anyag tulajdonságait, például a porozitást és a rugalmasságot értékeli, és tükrözi a levegő és az anyagban lévő tényleges tömeg közötti arányos kapcsolatot.
Az ömlesztett sűrűség maga a szigetelő anyag sűrűségére utal, és nem foglalja magában a belső szerkezet tulajdonságait.
2. Különböző számítási módszerek
A szigetelő anyagok látszólagos sűrűségét általában a minta tömegének és térfogatának mérésével kell kiszámítani, míg az ömlesztett sűrűség az ismert térfogatú anyagminta tömegének mérésével számolunk.
3. Lehetnek hibák
Mivel a szigetelő anyag látszólagos sűrűségének kiszámítása a sűrített minta által elfoglalt térfogaton alapul, nem tudja jól képviselni az anyag általános szerkezetét. Ugyanakkor, amikor üregek vagy idegen anyagok vannak az anyagban, a látszólagos sűrűség kiszámításának is hibái lehetnek. Az ömlesztett sűrűségnek nincs ezek a problémák, és pontosan tükrözik a szigetelő anyag sűrűségét és súlyát.
Mérési módszer
DISPLACKÁZAT MÓDSZER: A szokásos formájú anyagok esetében a hangerőt közvetlenül meg lehet mérni; Szabálytalan formájú anyagok esetén a pórusokat viasz tömítés módszerrel lehet lezárni, majd a térfogatot az elmozdulási módszerrel lehet mérni.
Pyconnométer módszer: Egyes anyagokhoz, például szén anyagokhoz, a pyconnométer módszert alkalmazhatók, toluollal vagy n-butanollal a mérési standard oldatként, vagy a gázközeg-elmozdulási módszert használhatjuk a mikropórusok héliummal történő kitöltésére Szinte már nem adszorbeált.
Alkalmazási terület
A látszólagos sűrűség széles körű alkalmazást tartalmaz az anyagtudományban. Például a rugalmas habgumi és műanyag szigetelő termékekben a látszólagos sűrűségteszt fő célja a sűrűség -teljesítmény értékelése és annak biztosítása, hogy a termikus szigetelés és a mechanikai tulajdonságok megfeleljenek a szabványoknak. Ezenkívül a látszólagos sűrűségt is használják az anyagok fizikai tulajdonságainak és az anyagok teljesítményének értékelésére a mérnöki alkalmazásokban.
Ha a sűrűség növekszik, és a gumi és a műanyag alkatrészek növekednek, akkor az anyag szilárdsága és a nedves bérleti tényező növekedhet, de a hővezető képesség elkerülhetetlenül növekszik, és a hőszigetelés teljesítménye romlik. A Kingflex optimális teljes egyensúlyi pontot talál az alacsonyabb hővezető képesség, a magasabb nedves bérleti tényező, a legmegfelelőbb látszólagos sűrűség és a könnyszilárdság, azaz az optimális sűrűség közötti kölcsönösen korlátozó kapcsolatban.
A postai idő: január-18-2025
